Sándor Rozália vagyok, erdélyi lány. Egy kis faluból indultam, egyszerű körülmények között, és az életem során sok olyan tapasztaláson mentem keresztül, amelyek mélyen formálták azt, aki ma vagyok.
Gyerekkoromtól kezdve megtanultam, mit jelent nélkülözni, alkalmazkodni, túlélni és erősnek maradni akkor is, amikor belül valójában elfárad az ember. Sokáig nem értettem, miért vonzok olyan helyzeteket és kapcsolatokat, amelyekben újra és újra elveszítem önmagam. Később értettem meg, hogy a múlt sebei, a szeretethiány, a fájdalmak és a kimondatlan történetek milyen mélyen befolyásolják azt, hogyan kapcsolódunk másokhoz.
Az én utam nem tökéletes történet. Hanem egy valódi női út. Esésekkel, felismerésekkel, újrakezdésekkel, fájdalommal, belső munkával és lassú gyógyulással.
Ma azért vagyok itt, hogy ne csak a saját történetemet mondjam el, hanem hogy hozzájárulás legyek mások számára is. Hiszem, hogy van kiút a kapcsolatfüggőségből, az önfeladásból és abból az életből, amelyben valaki mindig mások szeretetétől várja a megmentést.
Hiszem, hogy a szeretet nem kívül kezdődik. Hanem bennünk.